(Ampullagyár)
Budapest, Váci út 99, 1139
Az elektrotechnikával behatóan foglalkozó orosz származású Kremeneczky János 1882-ben Bécsben alapította meg első izzólámpa-gyárát. Ekkoriban indult a szénszálas izzólámpák tömeges gyártása, majd továbblépésként Kremeneczky 1904-ben a wolframszálas izzólámpák gyári előállításával olyan sikeresen kísérletezett, hogy gyárában 1908-ban már 7,5 millió darab wolframszálas izzólámpát gyártottak. Az osztrák piac telítődése miatt is terjeszkedése másik pólusának a gyorsan növekvő és városiasodó Budapestet szemelte ki, ahol a gyártás előkészítése érdekében kibérelte a Székesfővárosi Elektromos Művek Váci út 74. sz. alatti székházának negyedik emeletét.
Bővebben:
1913. június 1 -jén kezdte meg a működését és termelését a Magyar Wolframlámpagyár.
A nagy kereslet sikeres üzletmenetet tett lehetővé, ami a termelés gyors ütemű növelése mellett egyéb villamossági cikkek - szárazelemek, kapcsolók, stb. - gyártásának a beindítását is lehetővé tették. A külföldre szállított termékeket „Metállum" márkanévvel hozták forgalomba és ennek a bonyolításához a vállalat 1916-ban Metax Magyar Izzólámpa Rt. néven egy leány-vállalatot alapított.
Az Egyesült Izzó, a nagy vetélytárs, hogy a saját érdekeit biztosítani tudja és az erősödő versenynek határt szabjon, 1917-ben betársult a cégbe, amely ekkortól Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Részvénytársaság néven - és a Váci út 74. sz. alatti címen - működött tovább. A Kremeneczky-féle gyár egyezséget is felrúgó izzólámpa-gyártás növelésének az vetett véget, hogy az Elektromos Művek felmondta a helyiségek bérletét. Kremeneczky azonban nem akart lemondani a sikeres budapesti lámpagyártásról és ezért 1921. október 3-án megalakította a Kremeneczky Művek Villamossági Részvénytársaságot. Érdekességként megemlíthető, hogy a többségi tulajdonos három Kremeneczky (János, valamint fiai József és Sándor) mellett évekig a
társaság igazgatóságának tagja volt Zipernowsky Károly egyetemi tanár, a magyar elektrotechnika történetének kiemelkedő személyisége.
A vállalat a Váci út 99-105. sz. telkek megvásárlásával jelentős méretű saját ingatlanhoz jutott, amelynek Forgách utcai sarkán rövidesen el is készült kétemeletes korszerű gyárépülete. Egy emelet ráépítésével szinte azonnal ki is bővítették, mivel ide helyezte át az Elektromos Művek épületéből történt kényszerű távozása után otthontalanná vált - ekkor még az Egyesült Izzóval közös érdekeltségű - Magyar Wolframlámpagyárat, a teljes izzólámpa gyártásával együtt. A tervezett fúzió érdekében az Egyesült Izzótól visszavásárolták a részvényeket és 1926-ban a két vállalatot Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Részvénytársaság cégben vonták össze. A vállalatnak a Váci úti gyára mellett előbb a Teréz krt. 19. sz. alatt, 1924-től pedig az Irányi u. 13. sz. alatt városi irodája és kereskedelmi raktára működött.
A vállalatnak az ugyancsak a Váci út. 99. sz. alatti központban működő kereskedelmi leányvállalata a nevét 1924-ben Orion Villamossági Részvény-társaságra változtatta át a nevét, s ekkortól ORION márkanévvel hozta forgalomba az anyavállalat termékeit mind a bel-, mind pedig a külföldi piacokon. A wolframlámpák iránti kereslet csökkenésével a gyártókapacitások kitöltése érdekében is a vállalat felvette a különböző lámpatestek, zseblámpák, asztali lámpák, elektromos főzőedények és főzőlapok, vasalók, forrasztók és más egyéb villamos felszerelési cikkek gyártását, ezekkel is bővítve az addig meglehetősen szűkös terméklistáját. Ezek mellett 1925-től gyártották előbb a rádiólámpákat és rádiócsöveket, a következő évben pedig már a rádiókészülékeket. A lakihegyi adóállomás 1928-ban történt üzembe helyezésével a komplett rádiókészülékek iránti kereslet nagyságrendekkel növekedett. Egyre növekvő mennyiségben készültek a rádiókészülékek és 1930 körül a már külföldön is egyre keresettebb Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.
1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni -az évi 6 millió darabos izzólámpa gyártókapacitású - bécsi gyárának részvényeit az Egyesült Izzónak, amely ezzel megszerezte a Magyar Wolframlámpagyár és az ORION részvénytöbbségét is (a vállalatok a konszernen belül megőrizték névleges önállóságukat és nevüket). Kremeneczky János 1934-ben bekövetkezett halálával vállalatainak irányítása az Egyesült Izzó kezébe került. A nagyvállalat nemzetközi szinten is jegyzett tőkeerejével, széleskörű piaci kapcsolataival jelentős előnyöket biztosított többek között a hazai rádiógyártásnak is, amelyek révén pl. már 1934-ben a rádiók 90 százaléka már külföldre (Németország, Románia Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Törökország, skandináv államok, stb.) került. A sikeres rádiógyártás mellett szélesítették a termékprofilt és megkezdték a gyógyszervegyészeti üvegáruk (ampullák, fiolák), utóbb a hőpalackok gyártását. Igaz, viszont a Magyar Wolframlámpagyár izzólámpa-gyártását mintegy 40 %-kal csökkentették.
A vállalati szervezetben bekövetkezett erőteljes változások hangsúlyozása, de a termelés észszerűbb megszervezés érdekében is 1936-ban a teljes rádiógyártást az Egyesült Izzó újpesti gyárába telepítették át, de ide került át a gyár igazgatósága és a teljes adminisztrációja is. A Váci út 99-105. sz. alatti telepen a rádiókészülékek szervizelése és az üvegampulla-gyártás maradt, amelyhez az alapanyagot az Egyesült Izzó üveggyára biztosította.
A háborús események a Váci úti gyártelepen az épületekben, a gépekben, a nyersanyag- és készáru készletekben csak kisebb károkat okoztak. Rövidesen újjászervezték a termelést, s a gyár elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott. 1947-ben a vállalat a több évtizede használt ORION védjegy alapján felvette az ORION Rádió-, Villamossági- és Üvegipari Részvénytársaság nevet. Egy évvel később államosították, 1949-ben pedig Orion Rádió és Villamossági Vállalat néven nemzeti vállalattá szervezték át.
A vállalat elektronikus mérőműszereket (szignálgenerátorokat, impulzusgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártó osztálya 1950-ben kivált a szervezetből és alapítója lett az Elektronikus Mérőműszerek Gyárának.
A Váci út 99-105. sz. alatti orvosi üvegáru- és hőpalacküzem 1951-ben önálló vállalattá (Ampullagyár) szervezték, míg a megmaradt ORION Kőbányára költözött, ahol 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek, majd a fekete-fehér és utóbb színes televízió készülékek gyártásával. A privatizációit követően külföldi tulajdonba kerülve ma a Jászberényi úti üzem Orion márkanév alatt televíziót készít.